Mesterségem a halál (La mort est mon métier) Robert Merle Goncourt-díjas francia író 1952-ben megjelent regénye; Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang) az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának fiktív önéletrajza, a holokauszt újszerű, morbid bemutatása. Az író, Höß a nürnbergi per során tett tanúvallomásait felhasználva – amelyeket 1951-ben a Nemzetközi Zsidó Dokumentációs Központ bocsátott Merle rendelkezésére – valóság közeli képet alkot e bürokrata, gyilkos életéről: „Minden elgázosítással végrehajtott tömegkivégzés az RSHA közvetlen parancsára, felelősségére és felügyelete alatt történt.”[1] – írta tanúvallomásában; „Mindazt, amit a táborban teszek, parancsra teszem! Engem nem terhel felelősség!” – nyilatkozta később Krakkóban, egykori vádlóinak; 1947. április 16-án Auschwitz I. krematóriuma előtt akasztották fel, háborús bűnei miatt, miután a Lengyel Nemzeti Törvényszék halálra ítélte. Ezt követően kezdődött el pár hónappal később az ún. Auschwitz-per lefolytatása.
A regényt „az önéletrajzi forma objektivitása, a beszámoló szenvtelen módszeressége teszi feszültté, hatásossá.”[2]„Merle e regényét az elpusztítottak emlékének szentelte […] művében nem »a németeket« ítélte el, hanem „a fajgyűlölet minden formáját.”[3] A Mesterségem a halál című regény jól ismert a magyar olvasóközönség körében; szerepel magyar NagyKönyv szavazás 100-as sikerlistáján
„Rudolf Lang történetében, a nevét kivéve, minden igaz. Élete is, pályafutása is. Az auschwitzi halálgyár létrejöttét történész módjára mutattam be: kőről kőre, dokumentumról dokumentumra állítottam össze a nürnbergi okmányok alapján.”[5] – vallja a szerző.
A történet 1913-ban kezdődik; – zseniális módon – egyes szám első személyben, önéletrajzi formában bemutatkozik Rudolf Lang, akit érzelmileg instabil apja a katolikus papi pályára szán. Lang kamaszként részt vesz az első világháborúban. Hazaérkezvén a német szabadcsapatoknál szolgál katonaként és harcol Litvániában, valamint Lengyelországban, a harcok elültével azonban sorsa rosszabbra fordul, nem találja helyét a polgári életben. A gazdasági válság és zűrzavar sújtotta Németországban prefasiszta körökbe sodródik, az náci párt tagja lesz. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, majd 1929-től az SA, később az SS tagjaként egyre fontosabb megbízatásokat kap – így indul sikeres katonai karrierje, amelynek csúcspontjaként 1941-ben megbízzák az auschwitzi haláltábor megszervezésével, és a táborba szállított zsidók megsemmisítésével.
Lang, mint szolgalelkű, hűséges parancsvégrehajtó erkölcsi és morális kétely nélkül megépítteti a gázkamrákat, a krematóriumokat. Meggyőződéssel, elkötelezetten dolgozik azon, hogy a lehető legtöbb zsidó meggyilkolásával és a holttestek eltüntetésével, technikailag minél magasabb fokon lássa el feladatát – az emberirtás mestere lesz. Merle zseniális paradoxona, hogy mindez – így az elbeszélő szempontjából nézve – egyáltalán nem áll ellentétben Lang vallásosságával és pedáns, szerető családapai szerepével. A szenvtelen tömeggyilkos és a harmonikus családfő kettősségben rejlik a regény abszurd mondanivalója: „az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne észszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó.”[6]
Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Category :
#robert#merle#mesterségem#halá#hangosk#ouml#nyv
