Include this script into your page along with the iframe for a responsive media embed
Bár tömegek imádták a 80-as években, a Kádár-korszak kultúrpolitikája nem volt hajlandó tudomást venni a mulatós létezéséről. A 90-es évek második felére Galambos Lajos (ismertebb művésznevén Lagzi Lajcsi) már több millió kazettát és lemezt adott el, de tévébe továbbra is csak azért hívták, hogy gúnyt űzhessenek belőle - és azokból, akik szeretik. Aztán 1997 szilveszterén Lajcsi Dáridója letarolta a magyar televíziót, és egyben megalapozta az akkor induló TV2 kereskedelmi csatorna sikereit. Nem sokkal később az Élet és Irodalomban György Péter “Dáridó – avagy a szocializmus vége” címmel írt cikket a “trombitás nézettségterminátorról”. 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, majd 2003-tól főműsoridőben vezényelte a Szuperbulit a köztévén, ezzel állami legitimációt szerezve a korábban lenézett műfajnak. De vajon miért nézte le az értelmiség a lakodalmas zenét? És hogyan vált egy diplomás trombitaművész milliók Lagzi Lajcsijává, valamint a vállalkozó-művész prototípusává? Tetszik az adás? Szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, férj hozzá az extra tartalmakhoz is! www.patreon.com/partizanpolitika Nem tudod nézni? Már hallgathatod is: open.spotify.com/show/18YmaCQyMXaWVPu24eOSni Kövess minket Facebookon! facebook.com/partizanpolitika/ Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz! www.facebook.com/groups/partizantarsalgo Kövess minket Instagramon! www.instagram.com/partizanpolitika/
